Azért írok ilyen lassan, mert tudom, hogy nem tudsz gyorsan olvasni. Tudod eladtuk a házat, ahol laktunk mikor még együtt voltunk. Apád azt olvasta az újságban, hogy a legtöbb baleset a lakóhelyhez 10 km-re következik be, ezt elkerülendő: elköltöztünk. Sajnos nem tudom elküldeni neked az új címünket, mert az előző lakó magával vitte a házszámot az új házukhoz, hogy legalább nekik ne kelljen címet változtatniuk. Hanem itt már van mosógép is. Az első nap négy inget raktam bele, meghúztam a láncot – azóta sem láttam őket. Csak kétszer esett az eső a héten, egyszer 3 napig, és másodszor 4 napon át. Mari nénéd azt mondta, hogy az a kabát, amit kértél, hogy küldjük utánad, túl súlyos lenne a postán feladni azokkal a nehéz gombokkal rajta. Így levágtuk őket, és a kabát zsebébe tettük. Megkaptuk a számlát a halottas háztól is. Azt írják kisérőleg, hogyha nem fizetjük ki az utolsó részletet, nagyanyád fel fog támadni. Nővéredről annyit, hogy babája született ma reggel. Azt nem tudom, hogy fiú vagy lány, így azt sem tudjuk, hogy Te most nagybácsi vagy nagynéni lettél. Az öreg Józsi belezuhant a nyitott pálinkás hordóba. Néhányan ki akarták húzni, de olyan veszettül védekezett, hogy végül belefulladt. Úgy döntöttünk, hogy földi maradványait elégettetjük. 4 napig égett. Három régi iskolatársad egy nyitott teherautón utazott a szomszéd faluba. Útközben belezuhantak egy hídról a folyóba. Ketten a csomagtérben voltak, és aki vezetett, az lehúzta az ablakot és kiúszott. A másik kettő belefulladt, mert nem tudták lehajtani a hátsó oldalt. Sok más újság nincs. Semmi sem történt mostanában. Sok szeretettel : Anyád Ui.: Pénzt is akartam küldeni, de már lenyálaztam a borítékot.

Ebben a nagy nyári melegben, íme egy kis téli visszatekintő.